2022. szeptember 19-én 23:00 órától módosultak a szerződéskötési moratórium szabályai!
2022. szeptember 19-én 23:00 órától hatályos a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), amely a keretmegállapodások, illetve dinamikus beszerzési rendszerek esetében érdemben átalakította a szerződéskötési moratórium szabályait.
A Korm. rendelet tárgyi hatályát illetően valamennyi közbeszerzési eljárásra alkalmazandó, a 7. § alapján a rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött keretmegállapodások és létrejött dinamikus beszerzési rendszerek esetében is alkalmazni kell.
A Korm. rendelet felülírja a Kbt. 131. § (8) bekezdésének egyes szabályait, az alábbiak szerint:
A Korm. rendelet 2. §-a alapján a közbeszerzési eljárásokban a szerződéskötési moratórium alóli mentesülés lehetőségei közül a Kbt. 131. § (8) bekezdés b) és d) pontja nem alkalmazható, helyette a Korm. rendelet 3. § a) és b) pontjai irányadók.
Ezen változások érdemben arról szólnak, hogy keretmegállapodásból, illetve dinamikus beszerzési rendszerből történő beszerzés megvalósítás esetén 2022. szeptember 19-én 23:00 órától kezdődően teljes körben, minden beszerzési megoldás esetén érvényes, hogy mentesülni lehet a szerződéskötési moratórium alól, azaz lehet szerződést kötni a moratórium ideje alatt is (függetlenül tehát a beérkezett ajánlatok számától és pl. keretmegállapodás esetén függetlenül a beszerzés megvalósításának módjától is).
Ehhez a lényegében enyhítő szabályhoz a Korm. rendelet 4. §-a ugyanakkor szerződés semmisségi okokat társított, akként, hogy keretmegállapodásból, illetve dinamikus beszerzési rendszerből történő beszerzés megvalósítás esetén a Korm. rendelet 3. § b) pontja alapján a szerződéskötési moratórium alatt történő szerződéskötés esetén (maga a szerződéskötés nem jogsértő a moratórium alatt), a szerződés semmissé válik, amennyiben annak megkötésére:
A jogalkotó tehát azzal az előfeltételezéssel él, hogy az ajánlatkérők keretmegállapodások, illetve DBR-ek esetében betartják a szabályokat, azaz kvázi a moratórium szükségtelen. Amennyiben azonban az ajánlatkérők az ajánlattételre felkérés, illetve a bírálat főszabályait mégis megsértik és úgy kötnek szerződést a moratórium ideje alatt, úgy a szerződés semmis.
Ezzel a jogalkotó egyértelműen azt próbálta garantálni, hogy amennyiben keretmegállapodásból illetve DBR-ből történő beszerzés megvalósítás során mégis felmerül az ilyen típusú jogsértés veszélye / esélye, úgy egy jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság által megállapítható legyen a szerződés semmissége, azaz a jogsértés a megkötött szerződés ellenére is reparálhatóvá váljon valamelyest.
Természetesen amennyiben a már megkötött szerződés teljesítésére időközben sor került, úgy joggal merül fel a valódi reparálhatóság kérdése, mivel az eredeti állapotot számos esetben már nem lehet visszaállítani, azaz etekintetben egy esetleges ajánlatkérői jogsértést ezentúl jóval kevésbé lehet megakadályozni, helyreállítani, legalábbis ahhoz képest, mintha a szerződéskötési moratóriumot be kellene tartani.
A rendelet időbeli hatályát illetően:
A rendelet teljes szövege letölthető jelen bejegyzés mellékleteként.