2016. május 17.
Nem sokkal a 18 hónapos eltiltásának a lejárta után indult el a Csongrád megyei ügyészség közbeszerzésén a Szituációs Nyelviskola Kft., amelytől a röszkei tömegzavargási ügy perében előkerült, hozzáköltésekkel teli fordítást megrendelték. Az eltiltást azért kapták, mert egy pályázatban olyan fordítókat, tolmácsokat tüntettek fel partnerükként, akiknek erről fogalmuk se volt. Hogy a munkát ténylegesen ki végezte volna el, ha ők nem, nem tudni. Az NNI nemrég zárta le vádemelési javaslattal azt a nyomozást. A röszkei botrány kihozta a szakmán belüli elégedetlenséget és aggodalmakat. A problémák túlmutatnak ezen az egy cégen - 1988 óta csak tizenegyen tettek tolmács- és hatan szakfordítói vizsgát arab-magyar nyelvpárból. Ki fordít a több ezer menekült hivatalos eljárásaiban?
Nem most először találja magát kínos helyzetben az a fordítással, tolmácsolással foglalkozó cég, amelynek a neve a röszkei tömegzavargási ügy fordítási botrányában előkerült. A Szituációs Nyelviskola Kft.-t 2013 nyarán 18 hónapra eltiltotta a közbeszerzésektől a Közbeszerzési Döntőbizottság, és abban az ügyben, amellyel ezt kiérdemelte, jelenleg is büntetőeljárás folyik költségvetési csalás gyanújával.
Tolmácsot kért a NAV
A NAV 2013 áprilisában írt ki közbeszerzést erre a munkára: "fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok ellátása a NAV Központi Hivatal részére". Június 5-én értesítették az eredményről a pályázókat, a Szituációs Nyelviskola Kft. nyerte az eredetileg 19 millió 280 ezer forint értékűre becsült munkát.
A fordítási, tolmácsolási közbeszerzéseknél bevett szokás, hogy a pályázóknak fel kell tudni mutatni azokat a szakembereket, akik rendelkeznek a kiírásban megkövetelt képesítéssel, végzettséggel, tapasztalattal. Így volt ebben az esetben is. A Szituációs Nyelviskola Kft. meg is nevezett egy sor tolmácsot, fordítót, beadta az alkalmasságukat igazoló dokumentumokat is, önéletrajzot, okiratmásolatokat, miegymást.
Véletlenül derült ki, hogy közülük jó pár ember nemhogy nem járult ehhez hozzá, de egyenesen fogalma sem volt az egészről. Egy botlás miatt ugyanis nyilvánosságra kerültek a nevek.
Két vonalon lettek következmények. Az egyik konkurens, vesztes pályázó jelzése után az eredményt érvénytelenítették, a NAV másik nyertest hirdetett. A Közbeszerzési Döntőbizottság a „hamis nyilatkozattételére tekintettel” 2013. július 31-én 18 hónapra eltiltotta a céget a közbeszerzéseken való részvételtől.
Lejárt az eltiltás, új esélyt kapott
Időközben a Közbeszerzési Döntőbizottság szankciója, a 18 hónapos eltiltás lejárt 2015. január 31-én. Mióta újra megnyílt a pályázás lehetősége, újra vannak sikerei a Szituációs Nyelviskola Kft.-nek. Két fordítási munkát is elnyert, nagyon hasonlóakat: az egyiket a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségtől, a másikat a Csongrád Megyei Főügyészségtől.
Az utóbbi, 49,9 millió forint összértékű keretmegállapodás teljesítése közben készült az a munka, amelynek a kapcsán a múlt héten hamis tanúzás gyanúja miatt feljelentést tett a Szegedi Járásbíróság bírája. A fordításról ugyanis a lektorálás azt mutatta ki, hogy helyenként teljesen átköltötte a bíróság előtt álló szír migráns szavait, sőt, van olyan része is, amely „kreált szöveg, nem fordítási munka”.
Lejárató kampánynak érezte
Ruszkai Juditot, a Szituációs Nyelviskola Kft. ügyvezetője korábban kijelentette, hogy 10 éve, mióta fordítással és tolmácsolással foglalkoznak, egyetlen ügyfelük sem tett minőségi kifogást a munkájukra, és minden általuk elvállalt munkát „kizárólag végzettséggel rendelkező szakfordító és tolmács végez”. A cég egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt azzal védekezett, hogy jóhiszeműen jártak el: külsősök végzik a szakemberek szervezését, ők szerzik be az alkalmassági nyilatkozatokat, és mivel korábban is működtek már együtt a szóban forgó tolmácsokkal, nem merült fel bennük kétség.
A probléma gyökere az árnál van, értettek egyet a fordítási szakmában dolgozó szakemberek, akiket a cikk kapcsán megkerestek. A fordítási munkákra kiírt közbeszerzéseknél döntő, vagy legalábbis meghatározó tényező az ajánlati ár, a nyomott áron dolgozó cégek visznek mindent. A közbeszerzéseken nyertes cégek sokszor a piaci ár felével nyernek, elképzelhető, hogy ebben az esetben is ez történt.
Ha viszont rossz minőségű fordítás születik, a gyakorlatban annak sem igazán szokott következménye lenni. „Én azt szeretném már látni egyszer, hogy a közbeszerzést kiíró hivatal fogja magát, és nem megfelelő teljesítés jogcímén felbontja a szerződést” - mondta Schaffler György (aki 1979 óta fordításból él, korábban, a NAV-os ügy idején az MFTE elnöke volt, és a lánya volt az egyik olyan tolmács, akinek a nevével, adataival visszaéltek). Ő nem tud róla, hogy ilyen előfordult volna.
Schaffler szerint az MFTE 1989-ben azért jött létre, hogy megcsinálják a fordítók, tolmácsok szakmai kamaráját, politika függetlenül minden kormányzattal beszéltek erről, de "megsimogatták a fejüket", és aztán nem történt semmi. "Itt az eredménye" - mondta a röszkei botrányra utalva.
Azt mondja, nincs értelme a Szituációs Nyelviskola ellen hadakozni, mert "a helyébe 188 másik cég lép", ők inkább a kiírói oldalt szeretnék észre téríteni, hogy lássák, mivel játszanak akkor, amikor felelőtlenül bírálják el a közbeszerzéseket, csak az árat figyelve.
Forrás és további részletek: index.hu
