Ezen a felületen kerülnek közzétételre az uniós értékhatárt elérő illetve meghaladó értékű közbeszerzési eljárások hirdetményei.
Fontos kiemelni, hogy speciális esetekben ide felkerülhetnek olyan közbeszerzési eljárások is, amelyek nemzeti eljárásrendben kerülnek lefolytatásra (pl. 3. számú mellékletben található szolgáltatások esetén, ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a rájuk irányadó uniós értékhatárt).
Ezen a felületen kerülnek közzétételre a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő, de az uniós értékhatárokat el nem értékű közbeszerzési eljárások hirdetményei.
A magyar cégkivonatok elektronikus elérése, egyes kizáró okok fennállásának ellenőrzésére.
Cégek esetén a cégkivonat szolgál a Kbt. 62. § (1) bekezdés c), d), f), ka) pontjai szerinti kizáró okok ellenőrzésére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által vezetett adatbázis a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fennállásának ellenőrzésére.
Amennyiben egy ajánlattevőt / részvételre jelentkezőt ezen adatbázis nem tartalmaz, úgy a fenti kizáró ok tételes igazolására csatolni kell az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást.
Az Elektronikus Beszámoló elérhetősége, a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelménynek való megfelelés ellenőrzésére.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok fennállásának ellenőrzésére szolgáló adatbázis.
Ez a lista (a hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevők listája) alapvetően azokat a gazdasági szereplőket tartalmazza, akiket a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői zártak ki az általuk folytatott közbeszerzési eljárásból. Egyebekben azok a gazdasági szereplők, akik esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság a hamis adatszolgáltatás megállapítása mellett az érintettet eltiltja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, az eltiltott gazdasági szereplők listáján kerülnek feltüntetésre.
Ezen nyilvántartásból kell ellenőrizni a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kizáró ok munkaügyi részének fennállását.
Ugyanezen kizáró ok ellenőrzésére szolgál a közrendvédelmi bírságok listája is (következő pontban), a két nyilvántartás mindegyikét ellenőrizni kell a kizáró ok teljeskörű ellenőrzéséhez.
Szintén a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kizáró ok ellenőrzésére szolgáló adatbázis.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ezen a linken a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja alapján érintett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint általa közrendvédelmi bírsággal sújtott gazdasági szereplőkről – a személyes adatok sérelme nélkül – tájékoztatást tesz közzé a határozat véglegessé válásától számított két éves időtartamra.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok fennállásának ellenőrzésére szolgál ez a GVH által vezetett adatbázis, amely immár az EKR rendszerben érhető el.
Közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ezen felül nem kérhet külön igazolást, a GVH adatbázisában nem szereplő esetleges jogsértés hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot.
Ez a nyilvántartás a Kbt. 63.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállásának ellenőrzésére szolgál.
Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot.
A Kbt. 142. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.
A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból ellenőrzi.
A Kbt. 187. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a Hatóság naprakészen vezeti és az EKR-ben közzéteszi a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta - azzal, hogy az adatoknak az EKR-ben a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük.
A Közbeszerzési Hatóság a fenti bejelentések beérkezését követően, folyamatosan teszi közzé a az EKR-ben a Kbt. 187. § (2) bekezdés ac) pontjában meghatározott adatokat.
Hangsúlyozandó, hogy az EKR-ben közzétett lista egyrészt jogerős bírósági határozatokon, másrészt az ajánlatkérők bejelentésén és az ajánlatkérők, illetve a nyertes ajánlattevők nyilatkozatain alapul. Mindezt figyelembe véve a közzétett lista nem mentesíti az ajánlatkérőket a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása esetén az azt megalapozó tények vizsgálatának kötelezettsége alól.
Amennyiben egy ajánlattevő nincs fent az EKR-ben a szerződésszegés miatt kizárt ajánlattevők listáján az – a fentiekből következően – még nem jelenti azt, hogy nem áll az érintett kizáró ok hatálya alatt. Amennyiben az ajánlatkérőnek tudomása van az érintett ajánlattevő korábbi szerződésszegéséről vagy azért, mert saját közbeszerzési eljárásában történt, vagy mert egyéb forrásból szerzett róla tudomást, akkor ezzel kapcsolatban az ajánlatkérőnek szükséges minden olyan bizonyítékot, információt beszereznie, amivel ezt bizonyítani is tudja. Ennek egyik módja lehet a Kbt. 69. § (13) bekezdés szerinti információkérés, vagy az ajánlattevőhöz intézett felvilágosításkérés. Így egy bizonyított szerződésszegés abban az esetben is kizáró ok alá helyezi az ajánlattevőt, ha az még a peres eljárásra tekintettel nem került be az EKR nyilvántartásba.
Építési beruházások esetén releváns ez a névjegyzék, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezet.
Az ajánlatkérő a 322/2015. Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján építési beruházások esetén a Kbt. Második Része szerinti eljárásban – az eljárást megindító felhívásban – az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában, a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén – amennyiben a szerződés teljesítéséhez szükséges – a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét.
Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell.
Ezen a felületen könnyedén ellenőrizni lehet a közbeszerzési eljárásban felkérésre kerülő gazdasági szereplők közötti bárminemű tulajdonosi összefonódást ugyanúgy, mint az eljárásban már ajánlattevőként részt vevő gazdasági szereplők közötti kapcsolati hálót.
A mindennapi jogalkalmazás során kiemelt jelentőséggel bírnak ezek a határozatok, amelyek - annak ellenére, hogy nincsen precedens jog Magyarországon - iránymutatásul szolgálhatnak mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal képviselői számára.
2019 januárjától indult útjára a Közbeszerzési Hatóság által szerkesztett szakmai folyóirat, a Közbeszerzési Értesítő Plusz. A havi rendszerességgel, elektronikusan megjelenő lapszámok ingyenesen elérhetők és letölthetők.
A Közbeszerzési Értesítő Plusz az alábbi állandó rovatokkal kívánja támogatni a jogalkalmazók munkáját, illetve tájékoztatást adni a közbeszerzések világáról az érdeklődők számára:
Köszöntők, interjúk: e rovatban többek között a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjairól elindított bemutatkozó interjúsorozatot olvashatják az érdeklődők. Az interjúsorozat célja, hogy az olvasók megismerhessék a Tanács működését, a Tanácstagok céljait és az általuk képviselt értékeket.
A Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásai között a közbeszerzések iránt érdeklődők a Közbeszerzési Hatóság legfontosabb állásfoglalásaiból készített válogatásokat olvashatják.
A Jogorvoslati aktualitások rovatban a Közbeszerzési Döntőbizottság aktuális határozataival ismerkedhetnek meg részletesebben az olvasók.
A Közbeszerzési iránytű rovatban közölt szakcikkek a közbeszerzések világát érintő aktualitásokat, összefüggéseket, szakkérdéseket elemzik.
A Statisztika rovatban a közbeszerzéseket érintő konkrét statisztikai adatszolgáltatásokkal kívánják támogatni a jogalkalmazók munkáját.
Az építőipari kivitelező vállalkozások bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) irányába is. Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. A kivitelezői tevékenységüket megkezdő vállalkozások legkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek a névjegyzékbe történő felvételüket az MKIK-nál kezdeményezni.
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21.§ (1)-(2) bekezdései alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító felhívásban − az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában, a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén − amennyiben a szerződés teljesítéséhez szükséges − a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét.
Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell.